Az elmúlt napokban nem volt rá lehetőségem, hogy írogassak. De közben azért folyamatosan figyelemmel kísértem az eseményeket. Tudom, hogy a legrosszabb az, amikor az ember összeesküvés elméleteket gyárt, de az egyoldalú tömegtájékoztatásnak köszönhetően egyre több kétség merül fel mindenkiben, aki hajlandó venni a fáradtságot és gondolkodni próbál, hogy valami nagyon nem stimmel itt, ebben az egész háborús miskulanciában.

Ami factum: az oroszok nekimentek az ukránoknak és emiatt rossz emberek. Jó háború nincs, nyilvánvaló, hogy aki háborúzni kezd, az biztos, hogy már erkölcsi vereséget szenvedett, mivel nem a diplomácia eszközeit használta fel a helyzet normalizálására. Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is vetette el Oroszország, és maga Putyin elnök a diplomáciai eszközök alkalmazását. Miután Oroszország történelmében több példa mutatkozott, hogy képesek diplomáciai eszközökkel megoldásokat találni, így csak arra lehet gondolni, hogy ezeknek az eszközöknek az eredményességében vetett hitük veszett el. De ennek bizonyosan oka van! Talán, mert hosszú évek "diplomáciáskodása" után szimplán azt érezték, hogy "hülyére veszik" Oroszországot az adott probléma megoldásában. Konkrétan, a Minszkben megkötött megállapodásban foglaltak betartására gondolok. Pattant a húr, találtak casus bellit és nyomás - megpróbálták lerohanni Ukrajnát. Ami mondjuk nem úgy sikerült, ahogy arra számított Putyin elnök.

De miért nem úgy sikerült? Érthetetlen, hiszen a katonai erőviszonyok bizonyára nem indokolták ezt. Legalábbis abban a tekintetben nem, hogy ha Ukrajna valóban olyan fegyverzettel rendelkezett csak, amiről mondjuk normál viszonyok között tudhatott Oroszország. De mi van, ha mégsem csupán azokkal rendelkeztek(nek) az ukránok, amire normál körülmények között számítani lehetett? Akkor az van, hogy valahonnan fegyverek kerültek be Ukrajnába úgy, ahogyan elvileg nem kerülhettek volna. Ez pedig "gáz". Sok lehetőség nincsen, hogy honnan juthattak oda esetlegesen már korábban fegyverek. Oroszország nyilván nem szállít fegyvereket egy olyan országba, ami számára ütközőpont a NATO-val. Pláne úgy, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajna a NATO felé kacsintgat. Majd hülye lenne Putyin saját magának több gondot okozni, mint ami egyébként is van az ukránokkal. Akkor pedig csak vagy az USA, vagy pedig valamelyik EU-s ország láthatta el Ukrajnát.

Lehet azt is mondani, hogy az ukrán emberek hősiessége miatt tudják ennyire sokáig akadályozni az orosz csapatok mozgását. Ez lehet igaz, csak fegyver nélkül sokat nem ér a hősiesség. Egy veszedelmes ökölrázás ellen bármilyen ócska kézilőfegyver hatékonyabb. Tehát fegyverek vannak - most már felvállaltan oda szállítva Ukrajnába, hiszen szinte minden EU-s ország és az USA is kinyilatkoztatta, hogy fegyverekkel segíti Ukrajnát. De bennem egyre inkább kérdéses, hogy ez a nagy igyekezet nem azért tapasztalható-e, hogy ne derüljön ki, hogy már korábban is jócskán szállítottak oda mindenféle haditechnikát, biztosítandó az amerikai érdekeket. Zelenszkijről mindenki tudja, hogy az amerikai kormány bábja. Így túl nagy ellenállást biztosan nem tanusított, amikor tudomására hozták, hogy Ukrajnába nyugati fegyvereket fognak szállítani. 

Aztán így már egyre jobban érthető, hogy miért nem tett meg minden tőle telhetőt Ukrajna azért, hogy a Minszki Egyezményben foglaltakat betartsa. Mert széles ívben tett az oroszokra, hiszen maga mögött érezte az USA-t és az EU-t. Még akkor is, ha nem tartozott egyik közösséghez sem hivatalosan. Csak "svarcban".

Borzasztóan izgalmasak azok a hírek, amik a magyar tömegtájékoztatásban megjelennek, különösen az interneten. Ezek jobbára ukrán harci sikerekről számolnak be, és azokból arra lehet következtetni, hogy Oroszország hamarosan kapitulálni fog. Csak valószínűleg Putyin elnök nem a magyar internetes médiából szerzi az információit. De egyébként józan, egyszerű ésszel végig gondolva: adott Oroszország, aki a világ első három nagyhatalma közé tartozik, beleértve a hadipotenciálját is. Nem véletlenül kapnak az oroszoktól lábrázást az amerikaiak, a kínaiak is, nem beszélve több más országról. És van Ukrajna, akit eddig ebben a játékban nem jegyeztek, viszont most lassan kiderül, hogy erősebb mint Oroszország. Ugyan már! Ki hiszi ezt el? Főleg, mert azok a hírek tolakodnak az ember elé, amelyek azoktól a médiáktól származnak, amelyek az USA, vagy onnan valamilyen szervezetnek az anyagi támogatásával fejtik ki tevékenységüket.

Sokkal valószínűbb az, hogy - talán - Oroszország tudta nélkül ment Ukrajnában a háttérben egy nagy politikai és katonai simliskedés, aminek vélelmezem egyértelmű célja az lett volna, hogy az USA lőtávolba kerülhessen Moszkvához képest. Aztán úgy tűnik Putyin elnök - talán akarata ellenére - beledurrantott a nullás lisztbe és a katonai akciók eredményességéből kiderült, hogy milyen katonai erőt sikerült már addig összehordani Ukrajnában valakiknek. És most pláne nem fog engedni Oroszország, hiszen lényegét tekintve már nem kizárólag Ukrajnával háborúzik, hanem a NATO államok egy részével is. Csak ezt még ugyebár nem mondja ki senki. Megállunk a humanitárius fegyverszállítások elismerésénél. A nagy kérdés, hogy végre mikor meri kimondani valamelyik hadban álló fél, hogy ez már nem két ország fegyveres konfliktusa, hanem ennél több. De diplomáciával még mindig jobbára helyrehozható lenne a helyzet.

Elképedtem azon, amikor a WHO arra szólította fel Ukrajnát, hogy semmisítse meg az összes olyan víruslaborban található vírusmintát, amivel dolgoztak, elkerülendő egy esetleges fertőzéshullám a háború borzalmain túl. Számomra ez - mivel képtelen vagyok már bízni a tömegtájékoztatásban - nem ezt jelenti Sokkal inkább azt, hogy valószínűleg Ukrajnában folytak olyan biológiai fegyverkísérletek, amiről nem volna szerencsés ha kitudódna a világban. Pánik keletkezett a WHO-nál, hogy esetleg konkrét bizonyítékok kerülnek ezekről a kísérletekről az oroszok kezébe, aminek meg az lenne az eredménye, hogy a maszületett bárány képében tetszelgő ukrán politikai elit, a rájuk telepedett nyugati hatalmakkal potenciálisan célponttá változtatta Ukrajnát. És akkor az áldozat, és az elesetteket megsegítő szerepkörből kiesnének az érintett hatalmak.

Szóval eddig jutottam a gondolkodásban, és úgy döntöttem nem gondolom tovább az egészet. Mert csak egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hadiipari fejlesztésekben érintett körök játszmájában járulékos veszteségként szerepel Ukrajna lakossága, meg mindenki más is, aki belekeveredik. Ezért kell nekünk minden eszközzel távol tartanunk magunkat ettől a katyvasztól. Sem politikai, sem anyagi haszna nem származna belőle az országunknak, csak hátránya. Azt meg inkább viseljék azok, akiknek a felelőtlen politizálása idáig vezetett.