Na ez a fából vaskarika! Még nagy katonai ismeretekkel sem kell rendelkezni ahhoz, hogy tudjuk, hogy ha egy háborús helyzetben a hadban álló feleket - egyiket, másikat, mindkettőt - a saját meglévő fegyverkészletein túl további fegyverekkel támogatják, az csak egyet jelenthet - a háborúskodás további folytatását. Orrvérzésig, vagy legalábbis addig, amíg valamelyik fél annyira meggyengül, hogy leteszi a fegyvert és megadja magát. Ez, egy általános jelenség.

Most ezt az általánost vetítsük ki a speciális helyzetre, az orosz-ukrán háborúra. A kiindulási pont azért egy olyan helyzet, amelyben a józan, formál logika szabályai szerint - az erőegyenlőtlenségre tekintettel - az ukránoknak azonnal meg kellett volna adniuk magukat, amikor az oroszok támadni kezdtek. Vagy ha nem is azonnal, de a két ország fegyverkészleteiről rendelkezésre álló információk szerint Ukrajna hamar a végére ért volna a háborúnak, mivel kifogyott volna a harci eszközeiből. Oroszország pedig bőven rendelkezett volna még fegyverzeti tartalékokkal, hiszen a világ egyik legnagyobb hadserege itt található. És vélhetően ezt gondolta Putyin elnök is, amikor a végzetes parancsot kiadta Ukrajna megtámadására. Aztán az elméletet mégsem igazolta a gyakorlat. De miért?

Jogos a kérdés. De szerintem mindenki számára nyilvánvaló, hogy az EU azonnali fegyverszállításai az a körülmény, ami megakasztotta az orosz elnök tervét. A beszállított EU-s fegyvereknek köszönhetően újabb ukrán harcoló csapatokat lehetett szervezni és harcolni küldeni a frontokra. Ezek tények. Valamennyi hírcsatorna kiemeli az ukrán nép hősies ellenállását az agresszorokkal szemben. Tehát az EU-s fegyvereknek köszönhetően egy hosszabb távú ellenállásra lettek képesek a megtámadottak. A kérdés az, hogy ez tekinthető békének? Azt hiszem, hogy amíg a fegyverek ropognak, addig béke nincs. Ha pedig béke nincs, akkor háború van, azaz folytatódnak a harcok és tovább halnak a katonák és a civilek. Tehát igazolódik a bejegyzésem elején tett megállapításom, hogy fegyverekkel békét teremteni nem lehet.

Talán abban az esetben lehet a fegyverkezéstől elvárni, hogy az békét eredményezzen, ha az olyan - a másik fél számára elrettentő mértékű - hogy eláll a további harcok folytatásától. De ha ezt megint a valóságra ültetjük át, akkor kérdés, hogy mekkora tömegben kellene Ukrajnába fegyvereket szállítani ahhoz, hogy Oroszország megrettenjen? Megjegyzem, ez egy költői kérdés volt. Tehát elrettentő harci erőt kellene ahhoz felsorakoztatni, hogy a harcok folytatásától minden egyéb feltételtől eltekintve valamelyik harcoló fél elálljon a harcok folytatásától. Erre utalt valamelyik nem is emlékszem melyik liberális magyar politikus a minap. De kérdezem én? Magyarországnak volna annyi fegyvere, hogy azokat átadva Ukrajnának azok elrettentsék az oroszokat további háborúskodástól? Szerintem, ha a Magyar Honvédség teljes fegyverkészletét odaszállítanánk, akkor sem állítaná meg az oroszokat. Nálunk meg maradna a harci eszköz a fokos, a karikás ostor, na meg a bugylibicska.